DIGITALNA ARHIVA ŠUMARSKOG LISTA
prilagođeno pretraživanje po punom tekstu




ŠUMARSKI LIST 7-8/1933 str. 54     <-- 54 -->        PDF

LITERATURA.


Dr Treit z Péter : A sôs es szikestalajok természetrajza 1924
S z e n t a n n a y Samu : A szikitalajmiivelése es javitâsa 1928.
Bernâtsk y Jenô : A szikestalajok novényzetc, kulönös tekintettel a befâsitâs


kérdésére. Erdészeti Kiséletek 1913.
Dr Sâvol y Fercncz : Az Alföld fâsitâsâtôl es ontôzésétôl a mezogazdasâg


téren vârhatô bioklimatikus érték novelés rôl. Erdészeti Lapok 1920.
Kis Ferencz : Az Alföld fâsitâsânak kérdéséhez. Erdészeti Lapok 1920.
Dr grôf Forgâch Balâzs: Az akac szereipe ar Alföld fâsitâsânâl. Erdé


szeti Lapok 1926.
Bék y Albert : Az Alföld erdositésérôl. Erdészeti Lapok 1926.
Bék y Albert : Az alföldi gazdasâgi fâsitâsokrol. Erdészelti Lapok 1926.
Bék y Albert : A fa gyokézérôl. Erdészeti Lapok 1927.
Dr Magya r Pal : A szikes fâsitâs kézdéséhez. Erdészeti Lapok 1926.
Dr Magya r Pal : Az Alföld fâsitâs köretoöl. Erdészeti Lapok 1927.
Dr Magya r Pal : Ismet az Alföld fâsitâs kôrébôl. Erdészeti Lapok 1927.
Dr Magya r Pal : Szikes fâsitâsi kisérletek a siispôkladânyi telepcn. Erdé


szeti Kisézle-tek 1929.
D r Magya r Pal : Qyokérvizogalatok csemetekerti es szikes talajban. Erdészeti
Kisézletek 1929.
Dr M a g y a r P â 1: Növenyökologiai vizsgalatok szikes talajon. Erdészeti Ki


sézletek 1929.
Bodo r Gabor : Az Alföld fâsitâsa. Erdészelti Lapok 1929.
Zsâ k Lajos : A fâk fontosabb müszaki tulajdonsâgoirôl, tekintettel az alföldi


fâsitâsza. Erdészeti Lapok 1927.


Sommaire. Biologie des terres salines, leur amélioration, cultivation et exploitation
en général; sylviculture sur les terres salines et sa signification en particulier;
reboisement des terres salines sur le point de vue écologique; mode de reboisement
des terres salines; essences pouvant a cet effet etre envisagées; mesures générales
peur l´intensification de l´économie sur les terres salines.


SAOPĆENJA


KEREŠKENJIJEVA PRIPOMOĆNA ZAKLADA.
Prigodom njene pedesetgodišnjice.


Većemu dijelu mladje generacije našega udruženja nije možda poznato, da
u krilu Jugoslovenskog Šumarskog Udruženja postoji zaklada pod gornjim imenom,


— zaklada kojoj je plemeniti cilj dijeliti novčane potpore udovicama i siročadi pokojnih
joj članova.
Stoga sam preduzeo, da o toj zakladi napišem nekoliko riječi, s namjerom,
da s njome upoznam i one članove udruženja, kojima još nije poznata njena svrha, jer
bi bilo dobro, da i oni njoj pristupe, kako bi nakon njihove smrti udove njihove i
siročad bili dionicima blagodati, što ih pruža ta zaklada. Navesti ću stoga ukratko
njen istorijat.


Na glavnoj godišnjoj skupštini Hrvatsko-Slavonskog šumarskog društva, koja
se od 12. do 15. augusta 1883. godine održala u Ogulinu, iznio je tadanji tajnik društva
predlog, da bi s obzirom na to što društvo od uništili dohodaka ima višak od 100O
forinti, koji je uložen u štedionici, bilo najshodnije, da se u okviru društva osnuje


472